A Gutberger Zsolt tíz milliója bekopogtatott a bécsi, előkelő, parfümös palotába és Kleopátra tegezhette a német, a morva s a másfajta grófleányokat. Azok pedig gyűlölték ezt a bájos, szomorú, különös kis szőkeséget
A Tinódi-társaság tagjai között akadt húsz esztendős legény is egy-kettő, de negyven-ötven évet taposott a többség.(…)Egymást megvetették, de jobbnak látták sokaságban ostromolni meg a sorsot, az eredményt, a dicsőséget, a sikert. Diák is volt közöttük, éhes újságíró is, díjnok, magánhivatalnok, jómódú tőkepénzes és szép fizetésű, szép rangú tisztviselő.
Lujza, a szelíd Krammerné, a nagyon jó asszonynak ez az üvegházba illő nemes, ritka plántája, egy nyári délelőttön, mintha napszúrás érte volna, elájult. Sürgönylapot, néhány németszavas sürgönylapot szorongatott, gyürt ájultan is a keze: "Férje, Krammer György, haldoklik."
Sírtak és dacosan hajtogatták a poharakat a fiúk: szegény Török házasodik. Török, a kis, sovány, lobogó, bolond magyar színész, nini ez a Török. Török el is fogja venni a nagyon vidám Vermes Klárát, avagy ami mindegy: Török elvesz valakit.
"Ugy vélem, hogy hazulról, születésedből se hoztál valami túlságosan ellenálló test-masinát s e test-masina fűtése pedig a legvakmerőbb és legbolondabb volt.
Élni csak úgy lehet, ha legalább is szuggeráljuk magunknak az egészséget s azt az akaratot, hogy sokáig fogunk élni."
Juliette megkívánta öreg szülőinek a csókját. Öt lármás év hosszán nem háborgatta ilyen gerjedelem. Nagy éhü, lompos és rosszúl táplált leányként került Budapestre.
- Szeretlek még mindig, Endre. De különös elváltozást tapasztalok rajtad. Te bizonyosan egy úgynevezett tisztességes asszonyba bolondultál bele. Fiam, én nem féltékenykedem, de neked rossz véged lesz.
B. Szabó Zsolt (hang) Láng Dániel (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
Kovács Öcsi először a nővérét akarta feleségül venni. Úgy tervezte, egyetlen gyerekük lesz, éppolyan, mint ő ötévesen. Már iskolába járt, amikor a nővéréről áttért az unokahúgára.
B. Szabó Zsolt (hang) Stromness (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
Az élet rendjéhez hozzátartozott az is, hogy Márta, a felesége, olyan asszony legyen, akinek gyönyörű mosolya úgy futja be az életet, akár a folyondár a régi udvarházak verandáját, akinek barna szeme mindig bizakodón tekint a világba s csak Selymesi úr tudja, micsoda sebezhetőség és mennyi bölcsesség rejtőzik ebben a mackóbarna tekintetben.
B. Szabó Zsolt (hang) Stromness (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
Abból jósolt az öreg, a csizmából. Este azt mondta, másnap jön a sárkány s reggel alig győzték kivárni, hogy felkeljen, az egész falu ott toporgott a háza előtt.
B. Szabó Zsolt (hang) Stromness (zene) Nagy Hunor (hangmérnök) Beczásy Áron (rendező)
Godan szabadkozni kezdett, hogy ő nem bosszúálló, és a nő, hát tulajdonképpen, tényleg egy nő, de jelentéktelen kis eset, nem is történt semmi, csak néhány levél, egy-két futó szeretkezés, kezek a melleken, Godan lába között, tehát, semmi különös.
B. Szabó Zsolt (hang) Bakk-D. László (zene) Nagy Hunor (hangmérnök) Beczásy Áron (rendező)
A szemközt ülő kutyatulajdonos méla undorral nézegette a tépett fejűt, miközben felváltva, de ütemesen vakarászta a kutyácskák hátát. Közben a karvalyorrú félreérthetetlen mozdulattal igazította meg magán a nadrágot, majd továbbra is pókhálós szemekkel a szemközti fazont kezdte méregetni.
B. Szabó Zsolt (hang) Bakk-Dávid László (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
"...először nem tudtuk, mit akar azokkal a girbegurba vonalakkal, melyeket a szemöldöke közé rajzolt, s csak miután hozzápingálta az adalékot, jöttünk rá, mit is művészkedett valójában ..."
B. Szabó Zsolt (hang) Bakk-Dávid László (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
„Nem tudok olyan európai (az Európai Unió felségterületéhez tartozó) várost, ahol a főtéren, (itt valamilyen furcsa okból Rózsák tere), tilos volna biciklizni.”
B. Szabó Zsolt (hang) Bakk-Dávid László (zene) Nagy Hunor (hangmérnök)
a szeretetnek ez a feltételes módja, most, amikor kijelentő módban végre érvényt szerezhetett volna … azonnal szét is mállott egy iszonyú bűz kíséretében
1877-ben született Érdmindszenten. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, de prózai munkássága is kiemelkedő. Novellái általában szomorúak, szegény nemesek, elkeseredett parasztok elevenednek meg a történetekben, de a hűségről, szerelemről, házasságról is írt.
1958-ban született Szatmárnémetiben, de nem nevezi magát szatmárinak. Jelenleg Marosvásárhelyen él, de nem nevezi magát marosvásárhelyinek. Többnyire regényeket és novellákat ír. Az igazság megszállottjaként hajlamos a hazugságra. Legutóbb megjelent kötete: Szerelemváros és más történetek, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013.
1985-ben született Nagyváradon, magyar-finn szakot végzett Kolozsváron. 2009 óta a Kolozsvári Rádióban dolgozik. Ír prózát, verset; néha programozik és ismert amatőrcsillagászként is. Urbia című novelláskötete 2012-ben jelent meg.
Író, saját elmondása szerint, hajóskapitány: kalandvágya van és Moby Dickje, bár ez utóbbit nem ismeri olyan bensőségesen, mint Ahab a magáét. Ír verset, prózát, esszét, publicisztikát, sőt, drámát - eddig kilenc "igazi" és két online kötete van. Románkutató és fordító. A Látó esszérovatának szerkesztője és óraadó a BBTE Bölcsészkarán. Kolozsváron él, családos ember, felesége, Márta, programozó, lyánya, Ágota, kamasz.
1980. március 5-én született. Évekig dolgozott Bukarestben a Bukaresti Rádió szerkesztőjeként. Macskaméz című novelláskötetének egyik történetét folytatva írta meg Papírszív című regényét. Még megjelenésre váró novelláiból kerül be kettő a Transindex Hangoskönyv Antológiába. Mindkét novellát közölte a Látó.
1988-ban született Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, egyetemi diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán szerzett. Első, Áradás című kötete 2011-ben jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadónál, második, Nappá lett lámpafény című novellagyűjteménye a Magvető Kiadónál jelent meg az Ünnepi Könyvhétre.
1968-ban született Kisjenőben, középiskolát Aradon, magyar–francia szakot Kolozsváron végzett. 1994 óta a Látó Szépirodalmi Folyóirat szerkesztője. Prózát ír. Könyvei a Mentor, a Koinónia és a Magvető kiadónál jelentek meg. Évek óta egy regényen dolgozik, ez várhatóan ősszel fog megjelenni.
Dramaturgként kezdte, de fennakadt a mondatokon, aminek a színpad ellenállt. Azóta író, műfordító. A kicsit keresi a nagyban, az átmenetiséget a kelekótyaságban, nem programszerűen, csak úgy.
Elbeszéléseiben vonzódik a bűnügyi történetekhez, a misztikumhoz, és szereti a könnyed, ám gondosan faragott mondatokat. 2004-ben jelent meg Írók a ketrecben című, irodalmi paródiákat tartalmazó kötete. A Marosvásárhely melletti Jedden él, szerkesztő, tanársegéd.